A kínai nyelv koránt sem egységes, összesen hét nagyobb nyelvjárást (fangyan (fang-jen) 方言) különböztetnek meg egymástól. Ezen nyelvjárásoknak, dialektusoknak a nyelvészeti besorolásáról máig viták zajlanak, hiszen inkább önálló nyelvekről beszélhetünk, semmint nyelvjárásokról. A Kínai Népköztársaság lakosságának mintegy 70%-a az északi nyelvjárást (más néven: mandarin) beszéli és az ország hivatalos nyelve, a putonghua (pu-tung-hua) (hagyományos kínai: 普通話, egyszerűsített kínai: 普通话) is ezen alapszik. Éppen ezért, az északi köznyelvet ismerőket, az egész országban (és Tajvanon is) megértik, míg a többi nyelvjárás esetében a kölcsönös érthetőség nem mondható el. A han nemzetiségű kínaiak maradék 30%-a pedig a hat déli nyelvjárás valemelyikét beszéli anyanyelveként. A nyelvjárások mindegyike további alnyelvjárásokkal, vagy nyelvjárás-variánsokkal (difanghua (ti-fang-hua) 地方话 / 地方話) rendelkezik, melyek az adott nyelvjárásnak különböző, de egymás számára még az érthetőség határán belül lévő változatai.
- Mandarin kínai (guanhua (kuan-hua) 官话/官話), vagy északi nyelv (beifanghua (pej-fang-hua) 北方話/北方话)), kb. 836 millió beszélő (71,5%). Egész kínában elterjedt, ezen alapul a hivatalos köznyelv, a nyelvjárási területken is kötelező az ismerete.
- Wu (wuyu (vu-jü) 吴语/吳語), kb. 77 millió beszélő (8,5%). Zömében Jiangsu és Zhejiang tartományban, illetve Sanghajban. A Wu nyelvjárás magába foglalja a sanghaji nyelvet (vagy nyelvjárást) is.
- Yue vagy kantoni nyelv (yue (jüe) 粤语/粵語), kb. 71 millió beszélő (5%). Főként Guangdong, Guangxi tartományban, Hongkongban, Makaón beszélik. Ezenkívül szerte a világon nagy részt ez a nyelve a kínai migráns közösségeknek is.
- Min (minyu (min-jü) 闽语/閩語), kb. 60 millió beszélő (4,1%). Fujian tartományban és Taiwanon beszélik, de ez terjedt el Dél-Kelet Ázsia egyes részein is, Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban.
- Xiang (xiangyu (hsziang-jü) 湘语/湘語), kb. 36 millió beszélő (3,8%). Hunanban és környékén beszélik. A xiang nyelvjárásnak általában két fajtáját különböztetik meg: a "régi" és az "új" típusát.
- Hakka (kejia (ko-csia) 客家话/客家話), kb. 34 millió beszélő (3,7), amely a Dél-Kínában és Tajvanon szétszórva élő hakka nép nyelve.
- Gan (gan (kan) 赣语/贛語), kb. 31 millió beszélő (2,4%). Jiangxi tartományban elterjedt nyelvjárás.
- A kínai nyelvek/nyelvjárások történeti kialakulása:
|
Kínai |
Guan |
|
Jin
|
|
Mandarin |
|
Standard mandarin
|
|
|
Észak-keleti mandarin
|
|
|
Dél-nyugati mandarin
|
|
|
Jiaoliao mandarin
|
|
|
Zhongyuan mandarin
|
|
|
Jilu mandarin
|
|
|
Jianghuai mandarin
|
|
|
Lanyin mandarin
|
|
|
Dungan
|
|
|
|
|
|
|
? |
Huizhou
|
|
Wu |
|
Oujiang
|
|
|
|
Taihu
|
|
|
Taizhou
|
|
|
Wuzhou
|
|
|
Chuqu
|
|
|
Xuanzhou
|
|
|
|
|
|
|
|
Xiang |
|
|
|
|
|
Min |
Min Bei |
|
|
|
Min Dong
|
|
|
Min Zhong
|
|
|
Puxian
|
|
Min Nan |
|
|
|
|
|
|
Pinghua
|
|
Yue |
Yuehai |
|
kantoni nyelv
|
|
|
Tanka
|
|
|
Sanyi
|
|
|
Zhongshan
|
|
|
|
|
Taishan-i
|
|
|
Luoguang
|
|
|
Guinan
|
|
|
Gaoyang
|
|
|
|